"Önmagadban akkor jutsz előbbre, ha képességeidet mennél teltebbé s összecsengőbbé teszed, mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk. Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek, de a házba csak úgy tudsz belépni, ha fogatod kívül marad. Minden képességednek mérete van,  s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek maga."

 / Weörös Sándor: A teljesség felé /

Mai, állandóan változó világunkban kiemelten fontos szerepe van az ifjúság keresztény szellemiségű nevelésének, s ebben óriási a felelőssége az oktatási intézménynek. E felelősségtudattól áthatva alakítottuk ki iskolánk nevelési célkitűzéseit, fogalmaztuk meg pedagógiai programját.

Nevelési eszményeinket alapvetően a kétezer éves kereszténység, a keresztény értékrend követése, az ökumenikus gondolkodás határozza meg. Az elmúlt évtizedek súlyos károkat okoztak testi-lelki egészségünkben, erkölcsi világunk megrendült, értékrendünk eltorzult. S e folyamatoknak ma sincs vége!

Ez az értékvesztés drámai módon mutatkozik meg ifjúságunk neveltségi szintjének romlásában. A hagyományos értékek elveszítették vonzásukat, sok esetben ismeretlenek. Zavarok mutatkoznak az önértékelésben, az önbecsülésben, nemzeti öntudatban. Napjaink jellemzője lett a békétlenség, a széthúzás, az anyagi javak hajszolása, a bizalmatlanság. Divattá vált a durva, faragatlan viselkedés, a trágár beszéd.

Társadalmunkban sok esetben nem tekintik értéknek a jövőt, a jövőért való cselekvést. Tapasztalható a kilátástalanság, a borúlátás, a csüggedés. 

Ebből a helyzetből kiindulva - a konkrét pedagógiai elképzelések vázolása előtt általános nevelési céljainkat az alábbiakban foglalhatjuk össze:

Vissza kell adni a tudás rangját, a szorgalmas és tisztességes munka értékét.

Erény legyen a becsületesség, a megbízhatóság, a türelem, a másik ember iránt érzett felelősségtudat, a szülőföld, a haza szeretete. Mivel nem bújhatunk el a  bennünket körülvevő világ kihívásai elől, célunk, hogy ezekre minél tökéletesebben felkészítsük diákjainkat. Arra kell nevelnünk őket, hogy modern világunk manipulációival szemben kritikus magatartást sajátítsanak el, tekintsék életük minden döntésénél mércének a keresztény értékrendet.

Legyenek meggyőződésükben erősek, legyenek képesek mások elfogadására, áldozatkészségre, kitartásra, s legyen képességük az örömre. A felnövekvő ifjúság legyen ép személyiségű, biztos erkölcsű, erős hitű. Iskolánk az elsajátítandó ismeretek nyújtása mellett a tanulók teljes személyiségét szeretné formálni. Intézményünk nevelésközpontú iskola.

A mai teljesítményorientált világban úgy látjuk a nevelés olyan terület, amelynek eredményességét nem lehet közvetlenül mérni, hiszen a lélek a maga ritmusa szerint érleli meg gyümölcseit. Azt valljuk, hogy az ember értéke nem azonos a teljesítményével. Pedagógiai munkánk során célunk az is, hogy a nem mérhető dolgok elismerésének több formáját is alkalmazzuk.

2004. május 1-től hazánk az Európai Unió teljes jogú tagja lett. Az újra egyesülő Európa érthető módon hatással van a magyarországi intézmények pedagógiai tevékenységére is. Felértékelődik és alapkövetelménnyé válik a nyelvismeret, a nemzetközi kommunikáció.

E felismerés alapján kezdjük 2005. szeptember elsejétől a két tanítási nyelvű programunkat.

Iskolánk tudatosan a kultúra átadásának fontos helye. Kiemelt szerepet kap a magyar múlthoz, az anyanyelvhez, kulturális értékeinkhez való ragaszkodás. Ezt kell táplálni, erősíteni, tudatosítani bennük: nyelvi, irodalmi zenei élmények közvetítésével történelmi példákkal, kirándulásokkal, zarándoklatokkal.

Hűséges magyarrá válásuk magától értetődően történhet.

Feladataink közé tartozik a személyiség harmonikus kibontakoztatása, az egyéni értékek felszínre hozatala erkölcsi, értelmi, érzelmi, esztétikai, testi vonatkozásban.

A kultúra átfogója az egész életnek, annak rendezőelve, amely szétválaszthatóvá teszi a jót a rossztól, a szépet a csúnyától, az értékeset az értéktelentől, a hasznosat a haszontalantól.

Az erkölcs és a kultúra együttesen alapozza meg a gondolkodásmódot, a döntéseket és a cselekedeteket.

Nevelési rendszerünkben kiemelt jelentőségű az élet és az ember tisztelete, az értelmi képességek fejlesztése, igényteremtés az önművelődésre, az egészséges életvitelre. Az önértékelés, önirányítás készségének kialakítása, az emberi, közösségi, társadalmi kapcsolatok kiépítéséhez való alkalmasság megszerzése.

Céljaink megvalósítása nemcsak a kiválasztott tananyagtól vagy programtól függ, hanem az iskolában munkálkodó személyek alkalmasságától, hiszen a tanár egész személyiségével nevel.

Tanárainkat továbbra is igényesen kívánjuk kiválasztani, hogy egyfajta  rangot jelentsen intézményünkben dolgozni. 

Tanítványaink szüleinek és az iskola kapcsolatának alapja a bizalom. Feladatainkat, a gyermekek nevelését, továbbtanulásra való felkészülésüket, látókörük kiszélesítését és a környező világba való beilleszkedésüket csak a kölcsönös bizalom légkörében tudjuk megvalósítani. Iskolai tevékenységünk ezért feltételezi a családok velünk azonos értékrendjét, ezért ennek kiteljesítését helyezzük tevékenységünk középpontjába.

Hagyományteremtő kezdeményezéseink, melyek részei pedagógiai eszközrendszerünknek:

• Reménység Emlékplakett

Létrehoztuk a kitüntetést, amely erkölcsi elismerés azon személyek és szervezetek részére, akik az iskola fejlődése, előbbre jutása érdekében fáradságot nem ismerve  tevékenykednek 

• Karácsonyi ünnepi együttlét és hangverseny

Minden évben a Nagyboldogasszony Templomban Jézus születését ünnepi együttléttel és hangversennyel köszöntjük. 

• Keresztény iskolák lelki napja

Csatlakoztunk a keresztény iskolák évente megtartott lelki napjához. E találkozások is erősítenek bennünket a keresztény nevelésért végzett  tevékenységünkben

•  A keresztény ünnepekhez kapcsolódó lelki alkalmak

Karácsonykor és húsvétkor tartjuk meg e két legnagyobb keresztény ünnephez kapcsolódva a tanulók és a nevelők lelki alkalmait.

•  Ökumenikus istentiszteletek

Szép és megtartandó hagyománnyá vált, hogy a tanévkezdő és tanévzáró ünnepélyünket ökumenikus istentisztelet keretében, más-más felekezet templomában tartjuk meg.

Részt veszünk a keresztények egységéért minden évben megtartott imahéten is.

•  Gálaműsor

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy hagyományaink kapcsolódjanak a családokhoz, hogy ők is minél jobban magukénak érezzék az iskola nevelési törekvéseit, szándékait. A gálaműsor egyben lehetőség is a tanulók bemutatkozására, szereplésére. 

• Iskolaújság

A szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat szerkesztésében megjelenő időszakos iskolaújság az iskolai közösség híreit, versenyek eredményeit, játékos rejtvényeket és cikkeket tartalmaz. 

• Iskolai ünnepélyek

A keresztény nevelést, az igazi hazaszeretet kialakítását, az érzelmi-értelmi nevelést egyaránt szolgálják az egyházi és állami ünnepek méltó megemlékezései.

Helyi pedagógiai sajátosságok, prioritások

Iskolánk elsődleges feladatának tekinti, hogy személyiségük harmonikus fejlesztése  mellett olyan tudás birtokába jussanak tanítványaink, amely tartósan és megalapozottan segíti beilleszkedésüket a világba, hogy ott tartósan jól érezhessék magukat. Tudjanak szóba állni másokkal, kifejezni magukat, s mindenben találják meg helyüket. Ezért az oktatás nem teljesítmény centrikus, - ami nem azt jelenti, hogy az elsajátítandó tananyag tekintetében engedményeket tenne, vagy nem követelné meg a megfelelő tudásszintet, hiszen iskolánk oktatási célja továbbra is a középiskolai tanulmányokra való alapos felkészítés - hanem a gyermekek teljes személyiségének fejlődése a fő értékmérő. Az adott műveltségi területen belül a gyenge képességű tanulónak is meg kell tanulnia egy kötelező minimumot, viszont a tehetségesebbek részére többlet lehetősége kívánunk biztosítani.

Törekedünk arra, hogy a gyermek megtanulja a munkát kedvvel végezni, örömmel segíteni, a kötelességet nem kényszernek érezni. A tananyag megtanítása sokszor  nem csak cél, hanem eszköz is az összpontosítás, az akaraterő, a kitartás fejlesztésére.

Konkrétan semmiféle tananyagban nem szerepel, de meg kell tanulnia a gyermeknek például dönteni, tudni engedelmeskedni, akaratát megfelelően érvényesítni, és elsajátítani a jó és a  rossz megkülönböztetésének képességét. A pedagógiai folyamat hétköznapjaiban az iskolának úgy kell működnie, hogy minél több és szerteágazóbb sikerélmény lehetőségét biztosítsa a tanulók számára. Az intézményünk képzési rendszerében a súlypontokat az iskolahasználók igényei és az iskola pedagógiai lehetőségei együttesen határozzák meg. Természetesen ezeket a kor követelményeivel és a társadalmi elvárásokkal összhangban kívánjuk megvalósítani.

Kiemelt jelentőségű
 

• felekezeteknek megfelelő hitoktatás

• két tanítási nyelvű program, célnyelv az angol nyelv

• anyanyelv

• matematika

• német nyelv

• számítástechnika

• ének-zene 
  

Alapelveinkbe  megfogalmazott keresztény szellemiség és keresztény értékrend megismerése és megélése szükségessé teszi az adott felekezet teológiai, liturgiai és egyéb ismereteinek részletes megtanítását. A hitismereteket az adott felekezet lelkipásztorai, hitoktatói – már jórészt egyben az iskola pedagógusai végzik egyházuk megbízása  és felügyelete mellett. A felekezeti hittan érinti a létező különbségeket, de a hangsúlyt arra helyezi, ami a történelmi keresztény-keresztyény egyházak közös alapja: a Bibliára, és az arra épülő erkölcsi rendszerre.

A hittan, mint tantárgy osztályzattal kerül értékelésre és a bizonyítványban szerepel az elért eredmény.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen nyelven, /célnyelven/ nálunk angol nyelven folyik. Alsó tagozaton a célnyelvi tanítás rajz és technika és környezetismeret tantárgyak esetében angol nyelven valósul meg. A felső tagozaton a célnyelvi tantárgyak az alsó tagozatban megkezdett munkára épülnek. A felső tagozaton a környezetismeret helyébe a természetismeret lép, majd ez biológia, vagy földrajz tantárgyakban folyatódik. A technika és a rajz változatlan marad.

Célunk, hogy az anyanyelvnyelvi tudást egyidejűleg és a lehető legkiegyensúlyozottabban fejlesszük. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve majdani szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célunk továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül neveljük a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra. Törekszünk pozitív én –és országkép kialakítására.

Szeretnénk megértetni és a minden napok gyakorlatává fejleszteni az Európai Unióban teljes jogú állampolgárként jelenlévő magyar tanulók részére a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát.

A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információ szerzésben,-közlésben és –alkalmazásban. Szeretnénk ha tanulóink megértenék az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében.

A két tanítási nyelvű képzés 2005. szeptember 1. napjával első és második évfolyamon egyszerre kezdődik, és felmenő rendszerben folytatódik. 

Anyanyelvünk megtanulása minden magyar tanuló számára a legfontosabb iskolai  feladat. Az értelmes, szabatosan fogalmazott beszéd, gondolataink szóbeli és írásbeli kifejezése, az olvasás és a szövegértés, az íráshasználat, a nyelvhelyesség, a nyelvtan a legalapvetőbb műveltségi területet jelentik. Íróink és költőink életének, munkásságának megismerése a magyarság kultúrájának örök értéke marad.

Az anyanyelvi ismeretek eredményes elsajátíttatása megkívánja, hogy óratervünkben ehhez elegendő órakeret álljon rendelkezésre. A matematika tanulása minden tanulót végigkísér iskolai évei alatt.

A logikus gondolkodás fejlesztése, az absztrakció, a tudományok fejlődésének óriás lépései, a szakértelem, a természettudományok megállíthatatlan fejlődése megköveteli, hogy az általános iskolában olyan alapismereteket szerezzenek a tanulók matematikából, amely szilárd alapot képez a későbbi eredményes továbbtanulás érdekében. Képessé kell válniuk arra, hogy megértsék és alkalmazzák a matematika fogalomrendszerét, nyelvezetét, algoritmusait.

Ez egyben általános képességeik fejlesztését is elősegíti: az emlékezés, az összpontosítás, a figyelem, a kreativitás fejlesztése mind szorosan összefügg a matematika eredményes megtanulásával.

Korunk kiemelkedő fontosságú ismerethordozója a számítógép. Az informatika oktatás ma már alaptantárggyá kell váljon, mert az információ feldolgozása és továbbítása olyan világméretű eseménnyé vált, amelyből a XXI. századra felkészítő iskola nem vonhatja ki magát. E kihívásnak kívánunk megfelelni, amikor a informatikát már alsó tagozaton elkezdjük tanítani.  Megteremtettük az Internetre kapcsolódás feltételeit is.

Az idegen nyelv jó színvonalú oktatásának igénye az iskola szűkebb társadalmi környezetében igen erős.

Ezt csak erősíti hazánk visszakapcsolódása az európai oktatási folyamatokba, a nemzetközi együttműködésbe. Iskolánk  nemzetközi együttműködést alakított ki Lohja város / Finnország/, valamint Husum város /Németország/ egy-egy iskolájával.

Sajátos együttműködés valósul meg a határon túli magyar nemzetiségű iskolával, amely Szőlősgyula /Kárpátukrajna/ faluban található.

A két tanítási nyelvű oktatáson kívül, ha a gyermeklétszám alakulása lehetővé teszi nyelvoktatás az alsó tagozat 1-3 osztályában előkészítő jellegű, de 4. évfolyamtól kezdődően bontott csoportokban tanított nyelvórákkal valósul meg.

Az ének-zene elbűvöli a lelket, csodálatos hatással van az ember egész fejlődésére. Létfontosságú, hogy a zene, amely nemcsak az egyik művészeti ág, hanem maga is az isteni teremtés rendjére és mintájára adott válaszreakció, örömforrás, kiemelt helyen szerepeljen egy keresztény iskola értékrendjében.

(...)

Töltse le részletes Pedagógiai programunkat: